Fábián László: "A sikereket megbecsüljük, a hiányosságokból pedig tanulunk"

Kecskés István

Már csomagolnak a magyarok Rióban, hiszen szerdán reggel érkezik haza az Aranygép a sportolókkal, edzőkkel, segítőkkel és vezetőkkel. Az olimpia végeztével Fábián Lászlót, a magyar csapat vezetőjét kértük arra, hogy értékelje a magyar csapat teljesítményét.

– Természetesen elégedett vagyok, hiszen fantasztikus eredmények értek el a magyar sportolók – mondta Fábián László. – Mindenki maximálisan odatette magát, még azok is, akik szerényebb esélyekkel érkeztek ide.

– A hírügynökségnek azt is elmondta, hogy néhány sportág vezetői a csodában is bízva határozták meg a versenyzőik céljait.

– Tartom is ezt a mondatot. A kiemelkedő eredményeken túl, minden sportágnál meg kell nézni a szakmai hátteret és ahhoz viszonyítva kell értékelni. Ez persze nemcsak azokra vonatkozik, akiknek esetleg nem sikerült úgy a versenyük, ahogy szerették volna, hanem azokra is, akiknek jól sikerült az olimpia. Mindig van mit tanulni.

– Vannak szavak Hosszú Katinkára és Kozák Danutára a két háromszoros olimpiai bajnokra?

– Kizárólag szuperlatívuszok. Két fantasztikus versenyző, akik kiemelkedően tehetségesek, szorgalmasok és elképesztő a munkabírásuk. Ráadásul meg is tudták mutatni, hogy mire képesek, sőt még talán annál is többet nyújtottak, mint amit vártunk.

– Milyen volt a magyar szereplés visszhangja Rióban?

– Ez sportáganként változó. A lengyelek a közelünkben laktak az olimpiai faluban és mindenhez gratuláltak. Az is egyértelmű, hogy a szurkolók megtanulták Magyarország nevét. Itt hagytuk a névjegyünket!

– Milyen volt az olimpia szervezettsége?

– Fantasztikus sportesemény volt! A helyiek igyekeztek mindent megtenni, ellátták a feladatukat, de voltak fennakadások. Az is tény, hogy a mérkőzéseken akadtak meglepő bírói ítéletek, amelyeknek mi is érintettjei voltunk és ezek az olimpián sokkal jobban fájnak, mint mondjuk egy világkupa versenyen. A kulisszák mögött akadtak problémák, ezek megoldásán sokat kellett dolgozni.

– Mire gondol konkrétan?

– Nem nagy, de fontos dolgokról van szó. Nem indult időben a busz a falutól, vagy a segítők nem beszéltek angolul. Aztán az olimpiai falun is dolgozhattak volna még egy kicsit, hogy tökéletesen elkészüljön és az étkezés is egyhangú volt.

– Önnek csapatvezetőként melyik magyar eredmény jelentette a legkellemesebb meglepetést?

– Nagyon nehéz egy-egy teljesítményt kiemelni. A párbajtőrözők sikerei, Szász Emese aranya, vagy Szilágyi Áron címvédése természetesen csodálatos volt. Mindig versenyzőpárti voltam és nekem a triatlonos, vagy a hegyikerékpáros eredményünk is fantasztikus. Említhetném még a fiatal sportlövő Péni Istvánt, vagy a súlyemelő Nagy Pétert is pozitív példaként.

– A riói szereplésünk mit jelenthet Budapest 2024-es olimpiai pályázatát illetően?

– Nagy fájdalmunk és érvünk a kandidálás során, hogy az olimpiák története során legjobban szereplő tíz ország közül csak mi nem lehettünk még rendezők. A mostani eredményeinkkel is maradtunk az összesített nyolcadik helyen, vagyis megmutattuk, hogy erős nemzet vagyunk és komoly sportágakban képviseltetjük magunkat a játékokon. Ezeket pedig nem lottón sorsolják ki, hanem komoly sokéves munka eredményei. Rióban Mizsér Attila vezérletével végigjártak mindent a kollégáim, mindent megnéztek, mindenkivel beszélgettek, gyűjtötték a tapasztalatokat. Reméljük ez mind a hasznunkra lesz.

– A csapatvezetőnek így az olimpia végén mi a feladata?

– Napok óta csomagolunk. A csapat egy része már elindult haza, de ugye van olyan sportoló és edző, aki már otthon van, a nagy gép pedig majd kedden indul. A következő hónapok a szakmai elemzésekről szólnak majd, végig kell venni mindent. A sikereket megbecsüljük, a hiányosságokból pedig tanulunk, mindent értékelünk majd, hogy még jobbak lehessünk.

 

https://rio2016.blogstar.hu/./pages/rio2016/contents/blog/29618/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?